Nem tetszik a rendszer!

PETÍCIÓ / Nyílt levél

Orbán Viktornak, Magyarország Miniszterelnökének!

 

Miniszterelnök Úr!

Alulírott Menyhért Péter, adófizető magyar állampolgárként felszólítom Önt, mint az én érdekeimet védeni hivatott, választott tisztségviselőt, hogy haladéktalanul cselekedjen: tegye meg a következő azonnali intézkedéseket!

• Azonnal ÁLLÍTTASSON LE MINDEN OLYAN JOGÜGYLETET (bírósági végrehajtást; elkobzást; lefoglalást; zár alá vételt, stb.), amely a bizonyíthatóan CSALÁS BŰNCSELEKMÉNYE ÁLTAL LÉTREHOZOTT DEVIZA ALAPÚ HITELSZERZŐDÉSEN ALAPUL, függetlenül attól, hogy milyen szervezet, természetes vagy jogi személy az eljárást kezdeményező fél!

• Azonnal szólítsa fel a Legfőbb ügyészt, hogy minden deviza alapú hitelezőt, ahol a pénzügyi szolgáltató bizonyíthatóan megkárosította a magyar államot és az adóst, állíttassa bíróság elé az okozott kár megtérítése érdekében. A pénzügyi szolgáltató a költségvetési csalást, valamint a többi hivatkozott bűncselekmény elkövetését csak abban az esetben kérdőjelezheti meg, ahol az általa kibocsátott elszámoló számlákon az árfolyamrés vagy konverziós díj önálló költségként szerepel.

• Azonnal gondoskodjon az érintett bankok és pénzügyi szolgáltatók vagyonának zárolásáról a büntetőeljárások befejezéséig.

Követelésem alapját az a tény képezi, hogy a deviza alapú hitelek esetében, a csalást megalapozó tucatnyi tény mellett, egy nagyon egyszerűen bizonyítható tény áll rendelkezésünkre: a hitelezők nem adtak számlát a deviza árfolyamrés összegéről, miközben az adósoktól beszedték azt! Ez a tétel kimagyarázhatatlan, hiszen minden egyes banki elszámoló számlából hiányzik az adós által megfizetett, önálló pénzügyi tranzakció díja, ami egyebek mellett a hitelszerződésekben sincsen korrekt módon feltüntetve.

Ezzel a jövedelemmel a hitelezők a fekete gazdaságba fordították az adóstól és az államtól bűnös módon kicsalt jövedelmüket, kárt okozva mindkét érintett félnek! A hitelezők csalása a Magyar államot legkevesebb 123 milliárd forinttal károsította meg, nem számolva a számlaadás kötelezettségének elmulasztása miatt törvényesen járó büntetést és kötbéreket!

A követelésem részletes indoklása következő oldalakon található.

Budapest, 2013. május 6.

Előterjesztő:  Menyhért Péter sk szolgálati nyugdíjas tűzoltó

Támogató aláírások a http://www.peticiok.com/peticio_a_deviza_alapu_hitelesekert oldalon.

A levelet kapják:

Minden parlamenti párt elnöke és frakcióvezetője;

Országos médiumok;

A devizahiteles szervezetek;

Az Internet nyilvánossága.

Indoklás

Minden deviza alapú hitelszerződés, amelyben egyértelműen bizonyítható a számlaadás hiányával a bűncselekmény, az adóst tudatosan, üzletszerűen, a várható extraprofit érdekében megtévesztette, majd tévedésben tartotta.

Ezzel minden esetben megvalósította az 1978. évi IV. törvény, a Büntető Törvénykönyv (továbbiakban Btk) 318.§.-a szerint minősülő csalás bűntettének tényállását.

Az üzletszerű, bűnszövetségben elkövetett csalás mellett rendszerszerű okozati összefüggésben, halmazati módon megvalósultak a következő, járulékos törvénysértések is:

• a Btk 289. § szerint minősülő számvitel rendjének megsértése,

• a Btk 292. § szerint minősülő rossz minőségű termék forgalomba hozatala,

• a Btk 296/A. § szerint minősülő fogyasztó megtévesztése,

• a Btk 310. § szerint minősülő költségvetési csalás,

• a Btk 310/A. § szerint minősülő költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása,

• a Btk 330/A. § szerint minősülő uzsora bűncselekmény,

amelyek összességében eredményezték az adóst megkárosító halmazati büntető tényállásának elemeit,

továbbá a hitelező által megvalósult:

• a 2000. évi C törvény 15. § szerint minősülő számvitel alapelveinek megsértése,

• az 1996. évi LVII. törvény 8.§, 9.§, 10. §,21. § szerint minősülő tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmának megsértése,

• a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló, és a

• 93/13/EGK irányelvek megsértése.

A jogszabályok ilyen súlyos megsértése az állami költségvetés megkárosítását, és az adós vagyona elleni károkozást egyidejűleg valósította meg.

Az elmúlt években a hatóságok az adósok panaszait mindaddig ki tudták játszani, amíg a deviza alapú kölcsönt csupán a hitelező és az adós között létrejött polgári jogi ügyletnek tekintették.

NEM AZ! A hitelezők bűncselekményt követtek el a magyar állam ellen ugyanúgy, mint az adós kisemberek ellen.

Az állam ellen elkövetett bűncselekmény az érintett adós polgárok duplán megkínzását jelenti, hiszen adófizető állampolgárként még az állam becsapását is kifizettették. Bár ezeknek a hiteleknek nem sok közük van a valós devizához, erre önmagában kevés hivatkozni, hiszen ez kimagyarázható! Az el nem számolt, számla nélküli (FEKETE GAZDASÁG) árfolyamrés azonban olyan TÉNY, aminek kimagyarázása az egész magyar adórendszert borítaná.

Felmerülhet a gyanú, hogy a kormányzat kiegyezett a bankokkal: hallgatnak a bűnös banki szerződésekről, és az adósokra kennek mindent. Ezzel az állam adós-megmentő szerepben tetszeleghet, miközben nem kell beszélnie arról, hogy a rendszerváltás óta miért vonja el az állam a dolgozók bérek indokolatlanul alacsony szinten tartott jogos bérének legalább a felét!

Bűncselekményből nem származtatható jogszerű cselekedet, így minden eddig lefoglalt és elárverezett lakást, autót, vállalkozást, értéktárgyat, stb. vissza kell adni a tulajdonosnak egy korrekt alapú elszámolással és kártérítéssel együtt! Nem számít, hogy nem tudta a kölcsönét fizetni, mert az kezdettől fogva SEMMIS, érvénytelen, így az eredeti állapotot kell visszaállítani!

Ha az adósok nem kaptak a pénzügyi szolgáltatótól külön számlát vagy számlának minősülő tételes elszámolást, akkor az tényszerűen és félremagyarázhatatlanul bizonyítja a hitelező bűncselekményeit melyek elkövetésével a hitelező nem csak az adóst, hanem egyben az államot is becsapta, így ezt az ügyészség hivatalból KÖTELES ÜLDÖZNI!

Abban a pillanatban amikor ez az apró, kizárólag a hitelező mohó tisztességtelenségéből levezethető tény a bíróságra kerül, az összes addig eltüntetett csalásra utaló tény kimagyarázása gyakorlatilag lehetetlenné válik.

Lényeges kérdés az is, hogy megállapítható-e a személyi felelősség?

A válasz: IGEN, megfelelő apparátus és felhatalmazás szükséges hozzá, amivel az ügyészségi nyomozók; a NAV nyomozók, és a rendőrség is rendelkezik. Pont azok, akiknek ezt a bűncselekményt hivatalból üldözni kell!

Álláspontom szerint minden banknak a tárgyidőszakban első számú, legfelsőbb vezetője BŰNÖS, hiszen vezetői bónusza, anyagi előnye származott belőle, minden jogosítvány és információ a rendelkezésére állt, de nem tett ellene semmit.

Minden jogi, pénzügyi, ügyfélszolgálati vezető, akinek konkrét kapcsolata volt az ügyekben, BŰNÖS, hiszen vezetői bónusza, anyagi előnye származott belőle, valamint megfelelő kompetenciája, és kellő szakmai információi voltak, kivéve ha a döntéshozó az ő bizonyítható tiltakozása ellenére döntött.

A konkrét szerződéseket aláíró banki alkalmazottak csak erkölcsileg VÉTKESEK; számon kérendők, de bűnösségük a legalacsonyabb mértékű, hiszen csak kész, rendszerbe állított eljárásokat folytattak le.

A szándékos, előre kitervelt és csalás tényét tucatnyi egyéb érv is bizonyítja, néhány olyan is, amivel eddig még senki sem foglalkozott.

• A hitel szerződés önmagában is megtévesztés, mert a szerződés megvalósult formája inkább hasonlítható szerencsejátékhoz, jobb esetben deviza adás-vételhez, mint hitelhez.

• A hitelszerződés aláírását minden esetben megelőzte egy 1-2 hétig tartó hitelbírálati idő, melyben az adós teljes pénzügyi helyzetének felülvizsgálata megtörténik. Az adós a tényleges, sokoldalas szerződést nem kapta meg áttanulmányozásra; csupán átolvasni tudja, de az abban foglaltakról a bank semmilyen részletes, érdemi tájékoztatást nem adott. A bank tisztában van azzal, hogy az adós kétszer akkora törlesztőrészletet nem képes elviselni – ezzel eleve a bedőlésre játszik. Ez a tény is bizonyítható, a szerződés időpontjában érvényes hitelbírálati feltételek újraszámolásával. Egyszerűen bizonyítható, hogy a bank előre ismerte az adós várható hitelképtelenségét.

• A szerződések mindegyike hivatkozik olyan szabályzatokról, melyeket az adós nem kapott meg, s amelyeknek a konkrét szerződésre gyakorolt pontos hivatkozásait nem közli a bank.

• A szerződésben a kamat meghatározása is megtévesztő, hiszen nincs korrekt definíció arról, hogy a kamat mikor, milyen körülmények fennállása esetén; milyen mértékben; milyen jogorvoslat mellett változhat. A szerződés általában nem definiálja, hogy konkrétan milyen költségelemeket tartalmaz a „kamat”. Megtévesztő az is, amikor éves kamatösszeget bontanak le 12 hónapra. Ha például az éves kamat 12%, és az átlagos kölcsönállomány 1.000.000.- Ft, akkor a kamat 120.000.- Ft lesz. Ha havi 1%-ot alkalmaz a bank, akkor a kamatos-kamat számítás miatt a tényleges évi kamatdíj 126.825.-Ft lesz. Ebben a pillanatban a bank becsapott 6.825.- Ft-tal, amit felfelé gerjeszt az árfolyamszámítás is! A 12 % éves kamat helyett a bank a valóságban 12,825%-ot fizettetett ki az adóssal.

• A szerződésben a kezelési költség meghatározása is megtévesztő, hiszen nincs korrekt definíció arról, hogy mikor, milyen körülmények fennállása esetén; milyen mértékben; milyen jogorvoslat mellett változhat. A szerződés általában nem definiálja, hogy konkrétan milyen költségelemeket tartalmaz a „kezelés”. Megtévesztő az is, amikor éves kezelési költséget bontanak le 12 hónapra. Ha például az éves kezelési költség 3%, és az átlagos kölcsönállomány 1.000.000.- Ft, akkor a kezelési költség 30.000.- Ft lesz. Ha havi 0,25%-ot alkalmaz a bank, akkor a kamatos-kamat számítás miatt a kölcsönösszeg nő, és így a tényleges évi kezelési költség 30.416.-Ft lesz. Ebben a pillanatban a bank becsapott 416.- Ft-tal, amit felfelé gerjeszt az árfolyamszámítás is! A 3 % éves kezelési költség helyett a bank a valóságban 3,042%-ot fizettet ki az adóssal.

• Hasonlóan „aprópénzt” lop el a bank az adóstól a szokásos banki módszerrel, az annuitás alkalmazásával. Ebben az esetben a bank azt kommunikálja (hazudja) az adósnak, hogy az első 3-5 évben kedvezményt ad az adósnak – így csak a kamatokat és a kezelési költséget kell megfizetnie. Azt nem árulja el, hogy ezzel olyan helyzetbe hozza az adóst, ahol a később (az általa jól látott árfolyamrés miatt) az átváltásoknál évekig nem a csökkenő tőkét szorozza fel az árfolyamveszteséggel, hanem a teljes, növekvő összeget. Egyébként jogtalanul teszik ezt, hiszen így évekig olyan banki kamatot és költséget számolnak el, amelynek nincsen valós alapja. A pl. húsz évre számolt kamat és költség kifizettetése az első néhány évben, tisztességtelen, és valótlan gazdasági esemény! Ez ismételten számviteli bűncselekmény, hiszen a bank az árfolyam előjelzésekből és az adós hitelképességének birtokában pontosan tudta, hogy a hitel akár 5-10 éven belül is bedőlhet! Vajon, milyen jogalapon árverezte el a bank az ingatlan pl. 10 év fizetés után, amikor 20 év költségeit előre kifizettette? Elszámolt-e a bank ezekben az esetekben a jogtalan túlfizetéssel, és annak következményeivel?

• A szerződésekben szerepel, hogy a kölcsön forintját vételi árfolyamon, a befizetéseket pedig eladásin tartja nyilván. Nem található egyetlen tény sem arra nézve, hogy milyen alapon számol kizárólag a saját hasznára? A szerződések nem tartalmazzák az árfolyamrést – konverziós díjat sem.

• A kockázatfeltáró nyilatkozatok semmilyen érdemi figyelmeztetést nem tartalmaznak, amely az adós érdekeit védené – kizárólag a bankot védik.

• A bankok tudatosan nem adtak a szerződő félnek lehetőséget sem a kockázat biztosítás formában történő enyhítésére.

Miniszterelnök Úr!

A deviza alapú hitelezés a magyar történelem legnagyobb csalása! Önnek nem csupán joga, de kötelessége is az Önt megválasztó polgárok érdekeit megvédeni minden ellenük irányuló jogtalanságtól, legyen az belső vagy külső támadás. Amennyiben ezt nem teszi meg, úgy esküjét, társadalmi felhatalmazását szegi meg, és elveszti minden legitimitását, ahogyan ez minden választott képviselő esetében is fennáll.

Elküldve:

viktor.orban@parlament.hu, tibor.navracsics@parlament.hu, zsolt.semjen@parlament.hu, kover.laszlo@parlament.hu, ktk@parlament.hu, fidesz@parlament.hu, jobbik@parlament.hu, kdnp.frakcioigazgato@parlament.hu, mszp@parlament.hu, aib@parlament.hu, egb@parlament.hu, emb@parlament.hu, eib@parlament.hu, ffb@parlament.hu, fmb@parlament.hu, fvb@parlament.hu, gb@parlament.hu, hob@parlament.hu, isb@parlament.hu, ktb@parlament.hu, ksb@parlament.hu, kub@parlament.hu, mob@parlament.hu, mb@parlament.hu, nbb@parlament.hu, nob@parlament.hu, otb@parlament.hu, okb@parlament.hu, stb@parlament.hu,