Nem tetszik a rendszer!

KÖZJEGYZŐI OKIRAT NEM SZERZŐDÉS

Közjegyzői Okiratot még soha nem adtak ki Szerződés gyanánt, mert az nem EGYENRANGÚ egy Szerződéssel.

Állítom, hogy akinek Közjegyzői Okirat van a kezében szerződés címén, annak semmi nincs a kezében! Mondhatnám azt is, hogy ami a kezében van, az nem hogy érvénytelen, semmis, hanem az egyenesen egy nagy nulla!

Egyértelműen megállapítható, hogy e keresztbe-kasul, össze-vissza „mosott” zagyvalék mögöttes szándéka a jogtalan haszonszerzésre irányult.

Magyarán a Közjegyzői Okirat köszönőviszonyban nincs egyetlen, két fél között létrejött szerződéssel sem. Javasolom, hogy mindenki vegye elő a saját okiratát, és kövesse az általam leírt okfejtéseket.

Eddig szakmájuknál fogva jogi-, és közgazdászi/pénzügyi szemszögből és szempontból vették górcső alá a belső tartalmat, és tárták fel az anomáliákat, ezért erre nem is térek ki. Most azonban én is szakmámnál fogva fogom feltárni, darabokra szaggatni azt, amiért nem tiszta, zavaros, és értelmezhetetlen az egész. Ezért is nem lehet dűlőre jutni, meg van keveredve mindenki, nincs érvényes miheztartás, átláthatatlan. Teljes a káosz!

40 éves tapasztalattal a hátam mögött állítom, hogy ez a Közjegyzői Okirat nem szerződés. Ezt a szakma csúfjának szokták emlegetni, amiért is ha valaki ilyen összemosott zagyvalékot kiadott volna a kezéből, páros lábbal rúgták volna ki.

Elsősorban, a Közjegyzői Okirat nem felel meg a szerződés kritériumainak és szabályainak, és ezt be is bizonyítom.

Általánosságban a Közjegyzői Okirat ma is arra szolgál, hogy valamit tanúsítson, hitelesnek nyilvánítson, ellenjegyezzen. Azonban esetünkben nincs mit ellenjegyezni. Bár pénzvonatkozású szerződést nem szokás ellenjegyezni.

Ezzel a Közjegyzői Okirattal szemben egy bármilyen normális, szokásos/klasszikus szerződés két fél között jön létre EGYEDILEG, egymás mellé rendelve, és nem az egyik fél diktál, a másik fél meg elfogadja úgy ahogy, vagy nem. Ez legfeljebb és maximum 4-5 oldal. Mindkét félnél eredeti aláírt példány, nem pedig egy huszadrangú sk.-zott, felelős banki vezetői aláírás és bélyegző nélküli példány, mint a Közjegyzői Okirat, melynek terjedelme 15-18 oldal. Erre azt mondja a zsargon, hogy túl van lihegve.

Közös jellemzője a Közjegyzői Okiratoknak, hogy diktátum, egy egyoldalú feltételrendszer, melyben össze van mosva többféle, még csak nem is csonka, ahogy a szakmában emlegetni szokták, hanem csökött, szerződésféleségre utaló kitételekkel. Nem két fél közötti megállapodás, hanem diktátum. Többféle banknak is olvastam a Közjegyzői Okiratát, és tartalmánál fogva megállapítható, hogy azokat nem közjegyző állította ki, hanem a bankok központilag, sorozatgyártásban, blanketta formájában – és összemosva az ÁSZF-fel - adták ki nagyüzemi módon egyedi megbeszélés nélkülözésével, és ezért találhatóak benne jogszabályokat és törvényeket is sértő, egyoldalú feltételrendszerek.

Tekintettel arra, hogy OTP-s érintett vagyok, így a továbbiakban csak erről beszélhetek, de ez nem azt jelenti, hogy más bank Közjegyzői Okiratában ne lenne fellelhető, amit részletezni fogok.

Mi a címe?

KÖZJEGYZŐI OKIRAT

Már eleve a cím nem szerződésre utal. A cím nem Szerződés. Közjegyzői Okirat, punk tum. Kész.

Úgy indít, hogy „előttem X.Y. közjegyző előtt megjelentek, mint ügyfelek” , tehát nem szereződő felek, hanem ügyfelek. Nagy különbség!

Majd következnek az ügyfelek adatai, s folytatja, hogy nevezettek felkértek, hogy „foglaljam közjegyzői okiratba az általuk rendelkezésemre bocsátott írásbeli tervezet felhasználásával a létrejött alábbi

DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT LAKÁSHITEL KÖLCSÖNSZERZŐDÉST”

Ez idáig a magyar értelmező szótár szerint is fogalmazásában egy csonka/negyed közjegyzői tanúsítvány, mely világosan kifejezi, hogy mit foglaljon írásba? A szerződést! De milyen szerződést??? Szerződés, ami nincs hozzákapcsolva, nincs ellenjegyezve!!! De miért is kellene ellenjegyezni, amikor két mellérendelt félről van szó?

Arról már nem is beszélve, hogy a „NYILVÁNTARTOTT” szó mit takar! Erről majd később!

Az „általuk” kifejezés arra utal, hogy minden fél, hitelező, adós egyaránt tisztában van a TERVEZETTEL, azonban ez hamis! A tervezetet a bank adta ki központilag, azt a közjegyzők orra alá tolták, tehát ők ismerték (mekkorát kaszáltak a közjegyzők), az adós viszont nem találkozott ilyennel. Mert ha elolvashatta volna egy adós is, akkor inkább száraz kenyéren él.

BIZONYÍTÉK!

Íme a tervezet, melyet az AXA bank feltett:

http://www.axabank.hu/download/1037/2208_sprint_kozokirat_minta_20070424.pdf

 

Minden Közjegyzői Okiratban megtalálhatóak az adott sorok végén a kivonalazott sorok, melyek szintén arra utalnak, hogy központilag gyártották. Minden okiratban ott találhatóak a szöveges sorokat befejező(?) vonal kitöltések. A központilag, számítógépen megküldött blankettát adaptálták az adósra, azt begépelték, és így az tolta magaelőtt a sorokat. Ezért látható úgy, hogy egyik sor végén csak kevesebb a vonalazás, a másik sor végén több. Ezt minden szakmámbeli egy rápillantással észrevételezi. Még arra sem vették a fáradtságot, hogy ezeket a vonalakat kitöröljék. Ez is alátámasztja, és bizonyítja, legfeljebb az adatok és összegek vonatkozásában, hogy nem történt egyedi és átfogó megbeszélés.

Következik egy volt banki dolgozó írása:

„Sokan nem tudják, de nem a közjegyzők írják / szerkesztik a legtöbb esetben sok- vagy fogalmazhatunk úgy is, a legtöbb banknál a hitelkérelmek miatti közjegyzői okiratot, hanem a banki alkalmazottak. A banki alkalmazott megkapja a belső banki képzést, én is átestem ezen… Meg kellett tanulnom a közjegyzői okiratszerkesztést, ami meglátásom szerint – gyakorlatban is ezt láttam – leginkább a bank igényeit fejezi ki, és megpróbálják „jogilag integrált” formára szerkeszteni. Gyakorlatilag, szinte mindegyik blanketta, hiába egyedi minden ügy.

Van egy alapszöveg, és az előterjesztett ügylet egyedi azonosítói – szerződő neve, és személyes adatai a kölcsön paraméterei és a banki munkatársak egyedi azonosítói stb., amik „ÚJ” adatként kerülnek a formaszövegbe – kerülnek beírásra a közjegyzői dokumentumba.
Mire minden kölcsönszerződéshez szükséges ügyirat készen van, akkor tájékoztatva lesz róla a közjegyző, szerződési időpontot egyeztetünk vele, majd az ügyféllel, és jön az aláírás időpontja, a szerződéskötés napja…
Sokszor tapasztaltam, hogy néha csak ott ismeri meg a közjegyző az okiratot, és a tartalmát, van, amikor nem is „Ő”, hanem a banki alkalmazott, vagy a közjegyzői-gyakornok olvassa fel azt, és előfordul az is, hogy nincs aki érdemben teljes körűen tájékoztatná az ügyfeleket (pedig soknak lenne még kérdése), hiszen úgyis minden benne van a dokumentumban… Szerencsétlen kölcsönfelvevő meg örül, hogy megkapta, amit kért, és nem gondolkodik azon, hogy fene-mód becsapták, és majd később szembesül a tényekkel.
Mivel az elektronikusan elkészített, lementett ügyiratok, dokumentumok számítógépes mentésekkel készülnek, a lementett dokumentum tulajdonságait vizsgálva, az összegzés résznél a szerző személye fog megjelenni, amit nem igazán szoktak vizsgálni. Elmenthetem én az e-mailben érkezett megszerkesztett ügyiratot más néven, de az időbélyegző, a banknál történt mentések alapján és a szerző ki/mivoltát akkor is rögzíti. Kivéve, ha azt átírja valaki, mert azt lehet. Én magamtól nem tudtam volna, de a férjem informatikus is, és Ő mondta ezt. Gondolom, a banki alkalmazottak nagy többsége nem ilyen „rafkós”…”

 

Eddig szól az információ, mely többszöri megosztással kering a világhálón, tehát köztudott! Tisztán és világosan látszik ebből egyrészt, hogy adósonként legfeljebb 1-2 mondat az eltérés, no meg a személyes adatok, összegek, illetve az időközben megjelenő aktuális EU-s előnyös hivatkozások, de csak a bankra nézve.

Ez is magáért beszél, és alátámasztja, bizonyítja szakmai meglátásomat!

Továbbá az OTP egyik válasz levelében így fogalmaz: „Az Ön, és bankunk között létrejött szerződés(?) egy, az országban általánosan és széles körben elterjedt konstrukciót tartalmaz……..” Mit állít? Általánosan és széles körben elterjedt!

A tények alapján ez is azt bizonyítja, hogy a háttérben az előzőekben leírt TERVEZET DIKTÁTUM nem csak hogy lappang, hanem egyértelműen ott is van. Egyedi megbeszélés nélkül. Legfeljebb csak annyiban egyedi, ameddig az adós adatai és az összeg betöltésre került. Ezzel szemben a Szerződésnek az a tulajdonsága, hogy két fél akaratán alapul, és nem diktál az egyik fél.

Egyértelműen bizonyítja, hogy senkinél nem történt egyedi megbeszélés, ami törvénysértő.

Következik a kölcsön célja, összege, futamideje, folyósításának feltételei.

Azt mondja, „A hitelezők – oszthatatlan szolgáltatásként - egyetemlegesen kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen közjegyzői okiratban meghatározott összegekben és feltételekkel az adósok, mint egyetemleges jogosultak részére……..” stb. stb.

Tisztázzunk valamit. Aki ezt megfogalmazta, fogalmi zűrzavarban szenved. Az egyetemleges mindenkire vonatkozik (ld. általánosan és széles körben elterjedt konstrukciót…), tehát mindenkire széles körben, ha az egyik adós család tartozik, akkor az vonatkozik a többi adós családra is egyetemlegesen. Ezzel szemben, ha azt a kifejezést használta volna, hogy „adósok együttesen”, az már teljesen mást jelent.

E mögött azt látom, hogy aki ezt a tervezetet összeállította, már a második oldalnál azt sem tudta, hogy fiú-e vagy lány! Egy ilyen közokirathoz nem elegendő a szempontok megadása, ott toppon kell lenni a szerkezeti megfelelőséghez, értelmezhetőséghez, logikai levezetéshez is. Hát hiába, akinek nem szakmája, az nagyon megszenved. Főleg, ha nem ismeri a magyar nyelv szabályait, és fogalmi meghatározásokról fogalma sincs. A következmények pedig egyértelműek, a családok romokban hevernek, életek mentek tönkre. Bravó!

 

Itt megjegyezném közbevetőleg, hogy a „Budapest, 2012. december 7., péntek - A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy semmis az a fogyasztói devizahitel-szerződés, amelyik nem tartalmazza az "árfolyamrésnek" nevezett költségelem értékét!”

„Semmis az a kölcsönszerződés, amelynél a szerződésben nincs leírva az adóst terhelő minden költség – derül ki a jogerős döntés indoklásából”

OTP-s per lévén nem azt mondja, hogy egy esetben (történetesen az adott perben) egy adósra értelmezendő, hanem világosan kifejezi, hogy „az, amelyik”. Ez pedig általános, minden OTP-s adósra vonatkozó annak a jegyében, ha „egyetemlegességről” és „általánosan és széles körben elterjedt konstrukció”-ról van szó.

 

Ez akkor úgy néz ki az OTP részéről, hogy adós felé minden, visszafelé meg nem érvényesíthető semmi sem, az ítéletnek nincs jogkövetkezménye, eddig nem érvényesítették.

Akkor miről is beszélünk?

Tehát az értelmezés szerint egy adós nyújtotta be ugyan, egy adós vonatkozásában jogerős, és érvényes, de tekintettel arra, hogy a többi OTP-s adós is ugyanilyen egy kaptafára alkotott(?) okiratförmedvénnyel rendelkezik, vagyis ez az általánosan és széles körben elterjedt konstrukció, ebben az értelemben és felállásban a többi OTP-s adósra is érvényes és vonatkozik. Ugyanis az „az, amelyik” kifejezés ezt jelenti. És az „Egyetemleges” kifejezés is.

Édes anyanyelvünk!!!

Folytatva az iratot, összege: CHF-ben nyilvántartott…..

Devizában NYILVÁNTARTOTT!

Deviza nyilvántartott, vagy devizában nyilvántartott. Ízlelgessük, értelmezzük a szó jelentését!

Mit jelent az, hogy NYILVÁNTARTÁS?

Nyilvántartás, (evidencia), személyekre, dolgokra, eseményekre v. ezek körülményeire vonatkozó adatok folytatólagos gyűjtése és technikai elrendezése, úgy. hogy bármelyik adat könnyen feltalálható legyen. Ilyen pl. a Bűnügyi N., (l.o.); különféle N.-okat kell vezetniök az egyes hatóságoknak, magánvállalatoknak, intézményeknek, iskoláknak, ügyvédeknek, orvosoknak stb. is.

Evidencia

nyilvánvalóság, bizonyosság, egyértelműség

Ekphraszisz, hipotipózis.

nyilvánvalóság, bizonyosság

nyilvántartás evidenciában tart nyilvántart; észben, emlékezetben tart.

Mi kell egy nyilvántartáshoz? Megfigyelés, adatgyűjtés, táblázatba foglalás, esetleg grafikonos ábrázolás, excel táblázat.

Figyelem, ez mind elméleti folyamat, és nem gyakorlati!

Mondok egy példát.

Teszem fel, évtizedek óta figyelem, észben tartom, nyilvántartom a kukorica, más gabona árfolyamát. Sőt, ha én egy pénzes ember vagyok, akkor ezt a nyilvántartásomat, tudásomat kihasználom, s adok kölcsön a városinak, méghozzá kukoricaalapú kölcsönt, azt meg konkrétan elhallgatom, illetve nem tudatom a hozzá nem értővel, hogy a többi gabona árfolyama is befolyással van a kukorica árára, és oda-vissza, de azt nem közlöm, hogy melyik gabonáról van szó.

Magyarán aratás UTÁN alacsony a kukorica és minden gabona ára (ezt jól nyilvántartottam évtizedek óta, falusi embereknek ez rutin), ekkor propagálom, hogy milyen kedvező, milyen jó buli ez az egész. Bekapták a horgot, megtörténik a „szerződés”. A szerződésből pedig nem kifelejtve, hogy jogom van a kamatot, kezelési költséget úgy változtatni és emelni, ahogy az időjárás, és széljárás alakul. Mit ért hozzá a városi lakó, nem is érdekli, csak az, hogy kölcsönhöz jusson, s hogy hogyan alakulnak a gabonaárak, majd ha egyszer megtudja és felháborodik, akkor azt mondom, hogy a jogszabályoknak megfelelően jártam el, és különben is aláírta.

Következik az aratás ELŐTTI jól felemelkedett gabonaár, ezt verem majd rá a törlesztésnél a kedves adósra, felejtve és elhallgatva a propaganda időszak kedvezőbb feltételeit, ekkor az adott kölcsönt felemelt szinten is tartom, hiszen az én szabályaim szerint alakítottam ki. Hiszen évtizedes tapasztalat alapján tudom, hogy hogyan alakultak a múltban, és hogyan fognak alakulni a jövőben az árak? De az én szemszögemből a kölcsönt felvevőnek erről nem kell tudni, lényeg az én hasznom.

Az egyes gabonák közötti eltérés az árkülönbözet, két gabona közötti ár pedig az árrés. Az árkülönbözet hatással van az árrésre.

No már most az ezzel való "törődést" felszámítom ügyleti kamatnak, kezelési költségnek méghozzá kukorica árfolyamon, a kedves adós meg csak a forint kölcsönt perkálja le kukorica árfolyamban, holott 1 kg kukoricához nem volt köze. Mit érdekel az engem, a haszon az enyém. Az excel táblázat meg elvégzi a számításokat, ha bepötyögöm az aktuális adatokat.

Házi feladat!

Hány mázsa kukoricát, gabonát vásároltam ahhoz, hogy nyilvántartsam az árakat? Mennyi forgalmat bonyolítottam le? Milyen ügyleteket bonyolítottam le ahhoz, hogy nyilvántartsak?

Gondolom a válasz egyértelmű!

Mindezek után valószínűsíthető, hogy ez képezi a banktitkok egyikét, mert egy pucér nyilvántartásból kiderül, hogy semmilyen valós forgalom nincs mögötte. Kész lebukás!

És akkor innentől kezdve álljunk meg nem csak egy, de több polgári szó erejéig is.

A kölcsön célja, (pl. lakáshitel)

Összege: 6.500.000 Ft

KÖLCSÖN!

Ismételten kölcsönről beszél az okirat. Mit jelent a kölcsön? Fix összeget kapok, fix összeget fizetek vissza a jogos kamattal, ehhez járulhat ingatlanfedezet. Ez így van rendjén. Ebben az esetben banki kockázat címén ráteszi a kezét az adós ingatlanára.

„A törvény a kockázatot a kölcsönbe adóhoz kapcsolja, vagyis a hitel felvevőjének nincs a törvény szerint kockázata, hiszen ő a pénzt megkapta, kockázata a hitelezőnek keletkezett. A hitelfelvevőnek a hitelviszonyban nem kockázata, hanem törlesztési kötelezettsége van. A hitelfelvevő kockázatának megjelenése az nem hitelviszonyról, hanem valami másról szól. Azért kell felhívni a figyelmet a kockázatra, hogy ezzel bevezetődjön a „valami más” jogviszony anélkül, hogy az láthatóvá válna.”

Azonban a Kölcsönnek aposztrofált formációval szemben a valóságban befektetés valósult meg a gyakorlatban.

Tehát ez a csökevény szó, hogy KÖLCSÖN, szerződésre utal, ezzel szemben esetünkben nem jött létre két fél között egyedileg „két fél között létrejött megállapodás” alapján, egymásnak mellérendelve KÖLCSÖNSZERZŐDÉS. A mellérendelő kitételek is megállapodás tárgyát képezik. Aláírásnak a két fél, + adóstársak, esetleg tanúk, bank esetében a banki felelős fél hiteles, eredeti aláírása, pecsétje, polgári személynél személyes aláírása. Mindkét (hitelező, adós) félnél eredeti példány, nem pedig egy huszadrangú sk.-zott cafat.

Mi következik ebből?

Nincs érvényes és hiteles kölcsönszerződés senki kezében, hanem egy közjegyzői féltanúsítványba foglalt SZÓ!!! Kölcsönszerződést pedig nem szükséges közjegyzővel ellenjegyeztetni.

Tehát érvénytelen jogilag is, és erkölcsileg is.

Kásler Árpádnak, és minden adósnak minden joga megvan a felháborodásra, mert fix összegű kölcsönt kapott kézhez, és azt köteles visszafizetni. Ezzel szemben hosszú éves törlesztések olybá tűnnek, mintha be sem lettek volna fizetve, s nem hogy csökkent volna a tőke, hanem legalább fél millióval növekedett, melyet igénybe sem vett az ember. Szolgáltatás nincs mögötte!

Összefoglalva. Minden adós fix összeget vett fel, melyhez jogtalan a rendelkezésre tartási jutalék, mert egyszeri felvételről van szó. Szerződés pedig erről a kölcsönről senki kezében nincs.

„Ide kívánkozik egy példa: 4.000.000 hitel, az eredeti szerződés szerint 300 hónapra 25.750 Ft havi törlesztéssel 7.725.000 Ft visszafizetésnél 3.725.000 Ft kamatot jelent. Ám a devizaárfolyam miatt – ami, hangsúlyozom, hogy kamat – öt évi fix törlesztés után, 72.197 Ft havi törlesztést jelent a hátralévő 240 hónapra, ez 17.327.280 Ft, a 60 hónapra kifizetett 1.545.000 Ft-l együtt, már 18.872.280 Ft visszafizetés. Ami azt jelenti, hogy a 4.000.000 Ft-ra 14.872.280 Ft kamatot fizetek a szerződésben rögzített 3.725.000 Ft helyett, az eredetinek a 3,99255 szeresét, mert mindegy minek nevesítik, az kamat, a pénz használati díja.

A szerződés rögzíti, hogy a devizát a bank kiadta, majd ugyanazon szerződésen belül visszavette, és adott helyette forintot. Tehát a példánál maradva 4.000.000.-Ft értékű 26.734 CHF, most 6.140.000 Ft-t ér, így már nyert a bank 2.140.000 Ft-t, és még ezek után pofátlanul az adóson követel 7.600.000 Ft tőkét, mert a tőkésítés miatt 31.000 CHF-t követel.”

Belátható, hogy ez köszönőviszonyban nincs egyetlen Kölcsönszerződés feltételeivel sem.

Folytatódik: pl. 6.500.00 Ft-nak megfelelő 41.085 CHF.

„A folyósítás napján érvényes, a Bank által alkalmazott(?) Deviza vételi árfolyamon…..”

Bank által alkalmazott:

1. Az OTP bank talán független a többitől?

2. Amennyiben független, akkor miért hivatkozik a pénzpiaci mozgásokra?

3. A deviza szóból, mely minden forinttól eltérő pénznemre vonatkozik, nem derül ki, hogy mely pénznemekről van szó. USD? CHR? EU? HUF? Tekintettel arra, hogy ezt nem közölték velem, most akkor lottózzam ki? Nem kötötték az orromra, mert mint érintettnek, mi közöm hozzá? Valószínűsíthető, hogy ez is a banktitkok közé tartozik.

CHF és Ft, az bizony devizapáros, CHF/HUF. Itt már felbukkan a „vételi”, amely már kereskedésre utal, viszont nincs hozzá Vételi Szerződés+Megbízás!

Devizapárost nem kölcsönbe/hitelbe adnak, azzal befektetnek, kereskednek. Mégpedig a Tőzsdén. Erre már alkalmazható a pénzpiaci változás, ingadozás, széljárás és bármi, ami ezt befolyásolja. Ehhez bizony kockázata van a devizapáros befektetőjének. A befektetéshez brókert, hozzáértő szakembert ajánlanak a befektetőnek, aki felvilágosítja a kockázatokról, amelyet az interneten is reklámoznak, méghozzá az iForex. Az iForex és Tőzsdemilliomos is világosan leírja, hogy több órás oktatóanyagot adnak hozzá, hogy az ember megtanulhassa, és kockázatot vállalhasson, amire szintén konkrétan felhívják a befektető figyelmét. Addig nyújtózkodhasson, ameddig a takarója ér. Ezzel szemben viszont a kölcsön igénylésénél „csak” felolvasták a Közjegyzői Okiratot!

De egyébként is még a csapból is a befektetésre történő felhívás folyik, fokozott figyelem felhívással a kockázatokra.

Ami ebből felugró iForex reklámból a lényeges, és figyelemreméltó, az a következő:

Péter dicsekszik, hogy devizapárossal kereskedik, és 1 óra alatt 487 EU-t keresett.

Balázs kérdezi, hogy mégis mennyit fektetett be? Péter válasza, hát éppen ez a vicces!

Figyelem, DEVIZAPÁROSSAL kereskedik.

Mi is foglaltatik a Közjegyzői Okiratban?

Miután CHF/HUF-ról beszél, és miután már tudjuk, hogy az befektetés, amit a bank nem közöl a laikus adóssal, hogy „a kockázat az adósé, és az adós hátrányára egyoldalúan, mégpedig a bankközi hitelkamatok, vagy fogyasztói árindex, vagy a jegybanki alapkamat, vagy az állampapírok hozama, vagy a Hitelezők forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költsége növekszik, vagy a lakossági hitelek kockázati tényezői a Hitelezőkre nézve romlanak.” Slussz. Általánosságokról beszél! Ok-lista nincs, konkrét megnevezés nincs, előrelátható plussz-mínusz százalékos határ, vagy becslés nincs. A kockázati tényezők általánosak és vagylagosak. Ezzel szemben a felsoroltakat összevontan alkalmazzák, illetve számolják fel.

Mi következik ebből?

Ha én fix összeget kölcsönöztem, és azt is kell visszafizetnem, mi közöm a felsorolt általános és vagylagos kitételekhez? Semmi! (Mostanában foglalkoznak azzal, hogy forintosítani kellene. De könyörgöm mit? A nyilvántartást? Mert ugye a károsult forintot kapott, forintot törleszt, akkor a forinton mit forintosítanának? Elképesztő blődség!)

A tények viszont azt igazolják, hogy a csőbe húzott adós kölcsön címén, és tudtán kívül részese lett egy bujtatott tőzsdei devizapáros piaci kereskedelemnek, aminek kockázatát vállalnia kell, viszont a bank ezzel a kereskedéssel 1 óra alatt vicces „befektetéssel” 487 EU-t is kereshetett. Hát még ha megszorozzuk a több százezer adóssal. A hozam a banké, a kár és kockázat az adósé. Mert ki is a befektető? Nem az adós, az világos ÉS EGYÉRTELMŰ!!

Vagy másképpen megközelítve a befektetést:

TŐZSDETANFOLYAM

http://www.eletrevalogyerek.hu/pages/page.php?pa=d6d3d734-fa71-ae33-b326-4dfb0b9a189a

Kiemelném ebből a következőt:

Kiinduló összegünk legyen 1 millió forint
Havi megtakarítás legyen minden hónapban 28 ezer forint.

Idő	Hozam: évi 5 % banki betét esetén	Hozam: évi 15% tőzsdei kereskedés esetén	Hozam: évi  25% jobb tőzsdei kereskedés esetén
10 év	5,9 millió	11,3 millió	21,7 millió
15 év	9,5 millió	25,2 millió	69,3 millió

 

Igen, jól látod! Neked 10-15 év múlva akár  mintegy 70 millió forintod is lehet!

Ennyit lehet keresni a más pénzével! Hát még ha csak egyetlen adósnál 6.5 milliót veszek alapul!!! És összevontan!?

Ehhez a befektetéshez nincs Befektetői Szerződés és nincs hozzá tartozó Megbízási Szerződés, és még ki tudja, hogy hányféle megbízás tartozik hozzá, de majd erre is rátérek.

Tehát a kölcsönhöz képest befektetésről beszélhetünk eddig, mert a gyakorlati tények ezt támasztják alá. Jelzálog nem társulhat hozzá!

Deviza vételi!!!

Senkinek a kezében nincs Vételi szerződés!!!

Deviza eladási!!!

Senkinek nincs a kezében Eladási szerződés!!!

Megtetézem azzal, hogy egyikről sincs külön

MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS!!!

Tehát további 4 szerződés senki kezében nincs!!! Vételi Szerződés + ehhez tartozó Megbízási Szerződés, Eladási Szerződés + ehhez tartozó Megbízási Szerződés!

Egyértelműen, ahol vételről, eladásról beszélünk, az kereskedelem a világ minden piacán. Amennyiben pedig devizapárosról beszélünk, az egyértelműen pénzpiaci, vagyis tőzsdei kereskedelemi befektetés. Jelzálog terhelés nem járulhat hozzá!

Figyelem! Amely okiratban megjelenik történetesen az a szó, hogy kölcsön, hitel, vétel, eladás, stb. stb., ahhoz mind külön-külön Szerződést kötelező kötni, másképpen nem érvényes!!!

Kölcsön kamata, költsége:

Induló teljes hiteldíj mutató (THM) a jelen közjegyzői okirat aláírásakor: évi 6,59 %

Ez után azt írja, hogy „Az induló teljes hiteldíj mutató meghatározása FORINT FIZETÉSEK ALAPJÁN történt.”

Majd minden átmenet nélkül, logikátlanul, összefüggéstelenül, új bekezdés nélkül közvetlenül folytatólagosan így határoz meg: „Az induló teljes hiteldíj mutató megállapítása körében a fizetések más devizanemre(?) átszámításánál figyelembe vett, a Bank által Deviza vételi és eladási árfolyam érvényességének napja: 2007. stb.”

Fogalmazás, értelmezés, logikai összefüggés: 1-es

Ebből a megállapításokból mi derül ki? Csupán annyi, hogy vételi és eladási, vagyis kereskedelmi pénzmozgásról beszélhetünk szerződés és megbízás nélkül, mert egyértelműen arra utal. Tehát a fix kölcsönhöz képest szembesülhetünk kereskedéssel 2007-től esetünkben.

Folytatva:

Induló ügyleti kamat ugyanekkor: évi 3,95 %

Kezelési költség: évi 2,04 %

2,04+3,95=5,99

Marad még 0,6 %, amit nem tudok beazonosítani. Vajon mit takar?

Közös rendelkezések:

No, ez a rész az Általános Szerződési Feltételek belekomponálása. Megint tisztázzunk valamit. Egy ÁSZF nem része bármely szerződésnek, az melléklete. A mellékletet pedig vagy tudomásul veszem, vagy nem. Szerződök, vagy nem.

A kölcsön törlesztése, futamidő lejárata, száma, összege és esedékessége:

Havi esedékesség dátuma 53 hónap futamideig nincs megjelölve. Összege még sac/kb. szinten sincs megállapítva. Viszont foglalkozik a futamidő első 53 hónapjával, melyre csak hiteldíjat, kamatot, kezelési költséget kötelesek megfizetni. 53 hónap után viszont megjelöli a hó 4-ét, mert, a tőzsdén akkor van a fordulónap.

Teszem fel. Ha az induló összeg 32.450 Ft, nem derül ki, hogy 53 hónapig ezt kell-e fizetni, vagy esetleg más összeget? Bár kiderül, hogy ez csak az induló összeg, mert menet közben alattomosan emelkedik. Ha ezt venném alapul, akkor 53 hónap alatt 1.719.850 Ft-ot gomboltak le, ha így lett volna. Ezzel szemben azonban az árrés miatt kezdett felkúszni a törlesztő, úgy hogy bátran mondhatom, 53 hónap alatt ennek a dupláját kereskedték el a tőzsdén, amely már büntetendő uzsorakamatnak számít. Tehát eddig, ha csak ezt veszem alapul, akkor a 6.500.000 igénybevett kölcsönre testvérek között is 3.439.700 Ft haszonra tettek szert. Hátra van még a futamidő 300 hónapjából 247 hónap. Ami azt jelenti, hogy ha csak az 53 hónap dupláját veszem alapul, akkor kerekítve ellenszolgáltatás nélkül keresni fog a bank a futamidő végére 85 milliót 6.500.000 Ft kölcsön fejében! Ez azért nem semmi!

De ennél durvább, ha az előző, tőzsdetanfolyamos táblázatba behelyettesítem az 1 millió helyett, a 6.500.000 milliót!

Ezért kerülhetett sor arra, hogy:

Bejegyezték az OTP ciprusi cégét - SokkalJobb.hu

www.sokkaljobb.hu/.../bejegyezték-az-otp-ciprusi-cég... - Tárolt változat

2013.01.06. – Bejegyezték az OTP ciprusi cégét. Az OTP Bank Nyrt. október 31-én bejegyeztette az OTP Financing Cyprus Company Limited nevű céget ...

Összefoglalva ez elsősorban uzsorakamat, ami büntetendő, másrészt ellenszolgáltatás nincs érte. Tisztességtelen! Arról már nem is beszélve, hogy az átverés, félrevezetés, megtévesztés és csalás magasiskolája. Virtuális pénzen valós értéket és vagyont kaszálnak a bankok.

Következik a kötelező jellegű LTP (lakástakarék). Mint nevéből is kitűnik, TAKARÉKOS-kodásról van szó. Rejtély, hogy ezt hogyan számítják bele, hogyan könyvelik el, tény, hogy erről soha nem történt elszámolás, végül az erre történő befizetés felét „tudják” be a törlesztő részletbe. Pl.: LTP-be fizettem 430.000 Ft-ot, törlesztésbe beszámítottak 216.000 Ft-ot. Hol van a többi pénz?

A kölcsön biztosítéka:

Nem is részletezem, mert az van a bank előnyére A-Z-ig, mindenki a bőrén érzi.

Következnek a szankciók, szintén A-Z-ig a bank előnyére, még arra is vonatkozik, ha levegőt veszel.

Hivatkozik még a Hitelező a saját belső utasítására és az abban foglaltakra, ami szintén nem tartozik az adósra, hiszen „belső, és banki”. Ebből egyedül azt lehet tudni, hogy nem fizetés esetén azonnali felmondás következik. Mégpedig a követekezőképpen.

Az OTP a Hpt. 206. § (1)bek. megsértésével, elszámolás nélkül, egyoldalúan állíttatja ki a közjegyzővel a tanúsítványt.

Kiemelés Dr. Léhmann Györgytől:

„Kölcsönszerződésbe foglalt felmondási okoknál nem említik azt, hogy a Ptk-nak mely szakaszára alapítják felmondási jogukat, ellenben a Felmondást és Tanúsítványt megszövegező közjegyző megjelöli jogi alapként a Polgári Törvénykönyv 525. § 1. bek. e. pontját.

Teljes terjedelmében ez a szakasz a következő:

525. § (1) A hitelező azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha

a) a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen;

b) az adós a kölcsönösszeget a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja;

c) a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki;

d) az adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét;

e) az adós más súlyos szerződésszegést követett el.

(2) Ha a hitelező pénzintézet, az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha

a) az adós hitelképtelenné válik,

b) az adós a pénzintézetet a kölcsön összegének megállapításánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette, amennyiben ez a kölcsön összegének a megállapítását befolyásolta;

c) az adós a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot – figyelmeztetés ellenére – akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi.